Hegedűs Béla 60 éves
- A múlt héten ünnepelte 60. születésnapját Hegedűs Béla négy kötetes költő, akit városunkhoz is erős szálak fűznek. Először nagykőrösi gyökereiről érdeklődtünk. - A nagyszüleim nagykőrösiek voltak. Hegedűs Pál volt a nagyapám. Férfiszabó volt a foglalkozása és a Tabánban a Földvári utcában lakott. Az édesapám is itt született 1920-ban, és körülbelül húszéves volt, amikor átköltöztek Kecskemétre. Én még élénken emlékszem arra, amikor gyermekkoromban a nagyszüleimmel átjöttünk ide a református temetőbe. Ez az egyik kötődésem a városhoz, a másik pedig, hogy nyolc éve már jobbára itt élek. Két évig állandó bejelentett lakásom is volt. Az első kötetemet itt mutatta be a megjelenésekor Baranyi Ferenc. Sokat bejártam a nagykőrösi gesztenyefák mögött meghúzódó Arany János Múzeumba, és mintha csak Arany János szelleme ösztönzött volna arra, hogy nekem írnom kell.
- Mióta ír?
- Az átlagtól eltérően eléggé későn kezdtem írni. 35 éves voltam, amikor indultam az "Alkotó Ifjúság" pályázaton. Egy budapesti lapban írtak is rólam akkor, és az "Alkotó Ifjúság" felfedezettjének neveztek. Egymás után két versenyt is megnyertem, hosszú éveken keresztül mégis csak az íróasztalfióknak írogattam. Az igazi sikert azután az első kötetem megjelenése hozta 1999-ben. Azóta évente, kétévente összejön egy kötetre való versem. Eddig négy kötetem jelent meg, most írom az ötödiket, Jelky Andrásról és közben dolgozom egy versesköteten is, aminek a 70 százaléka már készen van.
- A Jelky. Andrásról szóló írás milyen jellegű lesz?
- Ez egy nagy lélegzetvételű elbeszélő költemény lesz Jelky Andrásról, a világjárt bajai szabólegény kalandos életéről. Jelenleg hat része már fent van az inter-neten és ha minden jól megy, karácsonyra szeretném befejezni az első kötetet, azután, ha sikerül, megírom a másodikat is. A történelmi hűség megteremtéséhez sok segítséget kapok dr. Sólymos Edétől, a bajai múzeum igazgatójától.
- Egyébként mi a foglalkozása?
- Tanári végzettségem van. 38 évig tanítottam a kecskeméti Kandó Kálmán Szakközépiskolában. Most búcsúztattak július 4-én, és az igazgatóm azzal bocsátott el, hogy új pályára lépek, ezentúl csak az irodalommal foglalkozom majd. Egy tőlem vett idézettel zárta mondandóját: "Nem akarok nagy tetteket véghezvinni, csak az embert az emberséggel szeretném megismertetni."
- Milyen szakot tanított?
- Műszaki tanárként dolgoztam. Az irodalmi ismeretekhez autodidakta úton jutottam. Rengeteget olvastam, bújtam a könyvtárakat. Nekem valahogy úgy alakult az életem, hogy írnom kellett. Nem tudom, hogy ez honnan jött, de ma is az írás a legfőbb vágyam.
- "Mindenki költőjé"-nek nevezik egyre szélesebb körben. Honnan ez az elnevezés?
- Ez a megtisztelő elnevezés a rólam Nagykörösön megjelent első cikk címéből ered, és arra utal, hogy verseim a gyerekektől az idősekig mindenkinek szólnak.
- Mivel ünnepelte a 60. születésnapját?
- Budapesten a Kódex Könyváruházban dedikáltam. Sajnos vagy hála Istennek már csak a negyedik kötetemből lehet vásárolni, a többi elkelt. Különösen az első kötetet keresik, úgyhogy abból utánnyomáson gondolkodom, de ehhez anyagi segítség kellene.
- Milyen kritikákat kap?
- Nagyon jókat. Szinte elkényeztetnek. Az egyik helyen Berzsenyi hömpölygő lírájához hasonlítják verseimet, a másik helyen az impresszionista költőkhöz hasonlítanak. Sőt azok közül, akik már olvasták a "Jelky András a vándor, magyar vándor" elkészült részeit, sokan azt mondják - így többek között Bodri Ferenc grafikus művész, könyveim illusztrátora is -, hogy szinte Arany János stílusát vélik felfedezni benne.
- Valamilyen hivatalos elismerést vagy díjat kapott-e már?
- Ó hogyne, hármat is. Az első komoly elismerés az volt, amikor az "Alkotó Ifjúság" felfedezettjének mondtak, a második, amikor Baranyi Ferenc azzal tisztelt meg, hogy közéleti költőnek nevezett és a harmadik, a legnagyobb - amit Nagykörösön kaptam -, hogy "Mindenki költő"-je vagyok.
Szigeti Márta