9. Kötet
Eltitkolt Múzsa
Kedves Béla!
El sem tudja képzelni, mennyire megtisztelt a soraival, és azzal, hogy múzsaként tekint rám! Boldog vagyok, hogy a művészetem így hatott Önre, és csodás a kötet is, amit küldött nekem. Ugyan sok időm nincs a min- dennapok rohanásába, de amikor csak tehetem, olvasom. Igazán feltölt!
Szeretettel gondolok Önre;
Ilona
Múzsa nélkül a költő béna. Aki élteti, lelkesiti - a csodanő, a középkori trubadúroktól Daliig. Emlékszünk rá, Galáig a spanyol zseni mindössze egy reménybeli, botladozó tehetségnek számitott. De a királynőien virtuóz és tündöklő szépségű Gala kihozta a maximumot a festőből. Hasonló delejes erővel hatott félénk költőnagyságunkra, Juhász Gyulára Anna, aki örökre beleégett a magyarság szivébe a poéta magasztaló himnuszai révén. De ugyanilyen felkavaró szerelem-extázissal hatott a Mont-Blanc-emberre, Vajda Jánosra a csodaszép Gina. A költő múzsája által bontakoztathatja ki géniuszi adottságait. Ámde a Múzsa rangját hasonlóképpen csakis a méltó költői laudáció képes örökkévalóvá avatni. A legszebb, legszentebb férfi-nő egységet Ádám és Éva óta a múzsai kölcsönösség valősitja meg. Varázslattá bűvölve a női gyönyört-gyönyörűséget és a férfiúi hódoló rajongást.
Dr. Turai G. Kamil, esztéta
KÉPEK KÉPESSÉGE
Különleges mellék-ajándéka a Hegedűs-köteteknek az értékes kép-válogatás. Béla magyarság-népszerüsitő lelkesedéséből eredett vágya, hogy háttérbe-szoritott képzőművész-mesterekből „kényszeritsen” ki sokesetben mesterműveket, több mint illusztráció gyanánt. Elsődlegesen kell megemlitenünk még élő grafikus nagymesterünket, Bodri Ferencet. Valahány kötet unikumnak számitó darabokat sorjáz, elmélyitve olvasói látványérzékenységünket. Ezek a rajzok személyes felkérésre készültek, tehát nem annyira „mazsoláznak” az életműből, hanem kiteljesitik azt. Bodri évszázadot felölelő rajzkultúrája megrenditően kolosszális. Egyrészt „mesterségbeli tudása”, mindentudó kultúrája önmagában lenyűgöző, de hát amit hozzáad! Ki tudósit átéltebben az összetartozásról ( légyen az férfi-nő, anya-gyermek vagy akár a magány apoteózisa)? Ki fejezi ki szivhezszólóbban paradicsomtalan árvaságunk iszonyatát? Ezek a rajzok az együttérzés és szeretetvágy mementói.
Sütő Éva, erdélyi grafikusművész félévszázada oszlopos tagja, elismert alkotója a Hunyad-megyei és országos szövetségnek. Mitoszok mögé rejti mondanivalóját (Perszefoné, Ariadné, Europé, Euridiké). Egy hiperérzékeny, rezdületekre hévvel reagáló egyéniség bontakozik ki itt elénk, akár a versekben. A világszinvonalúan bonyolitott és egyszerűsitett vonalakban a visszasirt Éden boldogsága realizálódik. (Nem hiába nyert Éva Japánban sok tizezrek előtt nemzetközi rajzpályázatot s szivta magába Egyiptom ős-üzenetét.)
A fájdalomból kikristályosodó szépség, sőt gyönyörűség nyer a Sütő-tusrajzokon megdicsőült végső érvényt. Örökös harc ez a harmóniáért. Bele nem nyugvás az életidőnket pusztitó ördögi ártalmakba. Szóval, ugyanaz az örökös jobbitó szándék, mely a Hegedűs-verseket is duzzasztja. Szerencsésen emeli ki egymást férfibátorság és nő-bűbáj!
Dénus Kiss Jenő portréi s kalligráfiái is a lélek mélyére kalauzolnak. (Nála az ős-apokaliptikus élmény a családi 56.) Akármely magaslatokba is vetette tehetsége s az élet (akárcsak Bélát), mindig visszakanyarodott s lehajolt az elesettekhez. Matt barnái az elborult azonosulást példázzák: szegénységgel, kiszolgáltatottsággal, halálfélelemmel. De izzó kalligráfiái antinomikusan a türtőztethetetlen lázadást modellálják: nem lehet belenyugodnunk senyvesztő nyomorúságunkba. Jenő - nem hiába neves borász egyebekben - mégiscsak az életöröm, a létmámor művésze. S ebben is egyezik a Hegedűs-attitűddel: mindig magasabbra, mágikusabbra, magyarabbra. Nem megelégedni azzal, ami van, vissza a teljességbe, az elvesztegetett örökkévalóság üde Paradicsomába (de legalább csengő Barackosába). Erről tesznek hitet Jenő áhitatot lehelő arcai és villódzó absztrakt festményeit.
Összhangba emelvén mindhármuk a versszövegek üzenetével!
Dr. Turai G. Kamil, esztéta
Hegedűs Béla Tibor sorsát Édes-anyanyelve határozta meg. Hatalmas akarattal, küzdéssel elérte azt, amit nem akart. „Mindenki költője” lett. Köteteiből kb. 6800 db-ot már az olvasni szeretőknek ajándékozott. Az országban és külföldön kimért gondolatait olvassák. Írói pecsétgyűrűjének ezüst másolatát minden évben magánszemélyként három db-ot a könyvtárak által kiválasztott legtöb- bet olvasók részére felajánlott. Az olvasottságot így népszerűsíti. A gyűrűket viselik, Kecskeméten, Budapesten, Békéscsabán, Szolnokon, Szekszárdon, Szentendrén, Székesfehérváron, Baján, Győrben, Egerben, Miskolcon, Debrecenben, Nyíregyházán, Szegeden, Pécsen, Veszprémben. Kezdeményezése eljutott Canadába, Németországba, Svájcba, Ausztráliába, Finnországba, Brazíliába. A gyűrű egy jelkép, ezüst arany tollal és zafír kővel díszített. A gyűrű az írókhoz, könyvekhez, és a könyvtárak közösségéhez való tartozást jelenti. Az arany toll az írók felé való tiszteletet és a nemzetek édes-anyanyelveinek közös ápolását, varázslatosabbá, csiszoltabbá, csiszolását idézi. A zafír kő mindezekhez a becsületességet, bölcsességet az Égbolt tiszta fényével pásztázva sugározza azok részére kik viselik.
