Ne várd meg a telet...
Vigyázz, hogy ne legyél egyedül,
mint télen a gally végén
repkedô levél.
Melyen az ôsz csörgô dere
megpihenve henyél
és tapadva szára ridegen
a kopasz ágon egyedül.
Ott libeg a magasban
és a hideg szórja rá leheletét
gyémántba vonja képét,
de már addigra darabokra tépték.
Vigyázz, hogy ne legyél egyedül,
mint a télen a gally végén
repkedô levél.
Ne várd meg a telet
az ôsszel Te is köszönj
a sok gyászos ágtól
és melegedve bújj közel hozzá
heves égô vágytól.
1. kötet
Versek
- Pártatlanul olvasd
- Orchideák
- Kvetyna
- Ne várd meg a telet ...
- A messzeség nem otthonod
- Minden ember
- A pusztán
