Tört rubin
Lágyan libegett
a hajnal illata.
Pírban lobogott az égbolt pereme,
még vörösen kelt
az egyetlen rubin.
Hasadva tört szerte
apró, rezgô csillámokra
és hintette be az eget.
A szívekbe is eljuttatja
a nemes melengetett
boldogító sugarakat.
Törj rubin!
Boldogságból hiánya van
e Földnek - látod
Vérrel itatott,
minden szeglete
e bolygó mezejének.
2. kötet
Versek
- Édes
- Egymagam
- Szorgos kezek
- A mutató fordul
- Tört rubin
- Teremtőm
- Szemtől szembe
