Teremtőm
Tudom, hogy pogány nem vagyok,
de vajon keresztény vagyok-e.
Hogy ki vagyok?
Jobb nem tudni meg.
Van-e olyan ember
ki ismeri önmagát.
A külsô és belsô hazát,
amelyben bírálóként él.
Teremtôm az igazat tudod,
hogy ember vagyok
a körülöttem lévô többivel,
de vajon ôk tudják ezt, értik.
A Tisza is ki meri fordítani lelkét
az ember vajon ilyen-e, teszi-e, meri-e.
A mederben mennyi szemét rothadt
ezt az ember nem nézi, látja tán.
Csak csendben, némán szótlanul.
Őrizzük meg magunkban a titkot
amit mi is tudunk,
ha a környezet változik, mi is változunk.
2. kötet
