Életet elvevô tűk
Csak gyilkos tűket látok,
tűket, tűket és elszorított karokat,
majd kába, eltorzult arcokat.
Üveges, zavaros szemek,
csak a fehér por adagját lesik,
ahogy a remegô kanálba beleteszik
és a perzselô gyújtóval melengetik.
A fecskendô remeg és mégis szúr a tű,
az oldott átok most bezárt,
de színe, ereje a vénába vájt.
Megnyugvás talán a tompa béna agy,
átéli a jelent, jövôt, a múltat,
csak kezébôl hiányzik a kapa,
mellyel hantot húzhat.
3. kötet

Versek
- Még Nem mondom el
- Piros, Fehér, Zöld
- A tüskébe megakadt
- Álltam tátott szájjal
- Az Alföld homokja csikorog
- Eladó a lelkem
- Életet elvevő tűk